Pünkösdre készülünk. Nyelvcsodára. Még pontosabban: a beszéd csodájára. Mintha a bábeli nyelvzavar megfordítását látnánk, amikor Jézus tanítványai bátran és nyíltan hirdetni kezdték a megváltás üzenetét, s ki-ki megértette a maga nyelvén. De még inkább egy új teremtés kezdete ez. Mert ahogyan a káosz fölött lebegő isteni Lélek szétáradó hatalma szép világot alkotott, éppúgy árad szét a megrontott embervilágba az isteni ige: legyen világosság! És ez több, mint az ész óhaja – ez az élet igazi szava, naptámadat, bajon, bűnön, halálon átfénylő örökkévalóság. A beszéd akkor igaz, még ha töredékeiben is, ha a teljesség felé vezet.

Pünkösd tehát nyelvcsoda. A régi tudósok sokat töprengtek azon, vajon miért tudott a Krisztus evangéliuma olyan gyorsan elterjedni, miért fogadta be magától értetődőséggel a filozófus és a római polgár, a birodalom katonája, a kereskedő és a rabszolga, holott – kérdezzük mi is – ugyan mit érthettek meg a galileai halász-emberek, meg egy néhai ponyvaszövő szavaiból? – hogy csupán Péterre, Jánosra, és Pál apostolra utaljunk. Azt mondják, hogy az volt akkor az idők teljessége. Akkor érett meg a filozófia, a jog és a vallás – mindegyik a maga külön-külön tökéletességében. De külön. Aztán az evangélium isteni ereje fogta egybe, juttatta érvényre mindegyiket a maga rendjében, de megtalált örök céljában. A gondolat, az akarat, az érzés, mindegyik rátalált az eredendő igenlés csodájára.

Minden pünkösdi készületben megsejthetjük ezt. Zavaros és megzavarodott kultúrában élünk. És leginkább a beszédünk mutatja ezt, amely egyszerre tükrözi és fokozza a létrontást. Egyszerre áldjuk és átkozzuk Istent és embertársainkat. Egyszerre igaz és hamis a szavunk, romlott termék még a szerelmi vallomásunk is, közben hazugságok igazáért perlünk. Bűnné fajul a jó, züllik az igaz, csúful a szép. A filozófus pedig azt tanácsolja: jobb lenne hallgatni. Ám a Szentlélek egyszerű szava mindent eldönt. Mert abban tárul fel Isten teremtő ereje: legyen! És mert nem hamis ige, hanem élet-eredő, a mi szívünk is, az elménk is, teljes akaratunk is megtelhet azzal, amire a Teremtő azt mondja: jó.

A tanítványok imádkoztak, amikor eljött a Lélek. Áldott imanapokat pünkösdig!